Orgoványi Anikó: Lopózz mellém
Lopózz mellém szelíden, hajnalom helyet adok neked az ágyamon gombolyítsd le rólam a fonalat mely a magányhálóban rám ragadt testem tiéd, de lelkem nem adom az kölcsönkapott égi jutalom. Mennyit ér...
View ArticleOrgoványi Anikó: Reggelek és alkonyatok, és nyárutó és gyümölcskosár
Almák, barackok, szőlőszemek a nyár dala zenél bennetek, egy hang, egy illat, egy nevetés, egy folyóparti ölelés. Az almában összemosolygás, a barackban cinkos kacsintás, a szőlőben szép...
View ArticleOrgoványi Anikó: Szerelmi álmok
Folyton kísért ez a rapszódia, folyondárként sző be az édes dallam, szerelmi álmok szép koszorúja hű társként követ diadalban, s bajban. Így él tovább a művészi lélek, melyet egykor isteni szikra...
View ArticleOrgoványi Anikó: Őszi fodrászat
Melírozott, dús hajába kéjesen túrt bele az ősz, – vártalak, de mindhiába – rozsdás ollójával vágta, hullott ezernyi tarka tincs, – torzód lassan lecsupaszult – véznán meredező gallynak könnye se,...
View ArticleOrgoványi Anikó: Augusztusi ragyogás
Augusztusi ragyogás, Aranyasszony lánya! Biztatás vagy-e, vagy csak játék, – könnyen átverhető érzékeink délibábja? Van-e még esély érlelni gyümölcsök kemény kötését, párkák szövőszékén félbehagyott...
View ArticleOrgoványi Anikó: Fagy még
Jégkristállyá szilánkosodtak megbántásaim, morcosan vacog a tél. A Nap fázós lehelete enyhülést hoz néha, majd újra jégcsappá dermed a lélek. Csikorognak a szószilánkok fogaim közt, bár engedne már a...
View ArticleOrgoványi Anikó: Tavasz vagyok…
Tavasz vagyok, új remény, örök derű, friss akarat, holt porából feltámadó vérforraló szenvedély. Vágyaim duzzadó rügyek, virágos jókedvem fészkei, kivirulásom megédesítik a Nap mézsárga cseppjei. S bár...
View ArticleOrgoványi Anikó: A magyar bor himnusza
Pannónia derűs cseppje, Bacchus mámora! Üdvöz’ légy Kárpátok boldog kincse, Magyar föld bora! Istenek nektárja Badacsony fénylő cseppje, tó tükrében feredőző szűzi látomás, szürkebarátok zsolozsmás...
View ArticleOrgoványi Anikó: Mintha enyém lennél
Tiltott gyümölcsöm, leszakítlak, lágy párnáim közé gurítlak, illatoddal eljátszadozom, bőröd selymével takarózom. Megragadlak ezer karommal, elringatlak bús dalaimmal, ölellek, mint a messzeséget,...
View ArticleOrgoványi Anikó: Színek
Aranyecsetjével festi a hajnal lehunyt szempilláim redőnyszálait, mesterien keveri pigmentjeit, s mint palettán a festékkupacok, gyúlnak lelkemben szivárványfények, szépek, igazak, derűsek, hanyagok....
View ArticleOrgoványi Anikó: Eljegyzés
Pöndörödő utcák, selyemszálra fűzött gyöngy házsorok, patakot ölelő kishidak, templomtornyok és harangok, forró leheletű, ódon kőfalak, zöldbársony hegyek, mint doromboló kiscicák, selymes hátaitokkal...
View ArticleOrgoványi Anikó: Pomáz éve
Szélesre tárva Pilis kapuját, hálóját veti ránk a misztikus téridő labirintusa. Lágyan domborodó hegyhátak letűnt korokról álmodnak, s cinkosan csalogat a patakpart cuppanós zsombékja. Rejtek...
View ArticleOrgoványi Anikó: A zene városa
Pomáz szonettje Tisztás fölött játszik az alkonyi fény, hangjai szállnak égi furulyának, parázs körül táncot tündérek járnak, s a domborulatokra leszáll az éj. Hegyoldalon ragyog ékes diadém, húrok...
View Article
More Pages to Explore .....